Kardiológia

Dr. Bajkó Sándor | Kardiólogia | 06 70 940 3643

Rohanó világunkban az orvosoknak csak a legrizikósabb betegekre van rálátása, a kis- és közepes kockázatúak az egészségügy figyelmén kívül esnek. Egy legutóbbi hazai felmérés szerint a lakosság 79 %-nak van egy olyan ” kockázati tényezõje ” amely szív- és érrendszeri megbetegedéshez vezethet, 27 %-nál pedig egyszerre több is jelen van.
Aktív korban a leggyakoribb halálok a férfiak 45, a nõk 57 %-nál a kardiovasculáris betegség.
A számok azért is megdöbbentõek, mert a baj már öt évre elõre megjósolható. A betegség kialakulása pedig 80 százalékban egyszerûbb változtatásokkal megelõzhetõ.

Így azoknál is célszerû a kardiológiai vizsgálat elvégzése, akiknek nincs szívpanasza.
Sajnos az állami egészségügyben a hosszú elõjegyzés miatt ez kb. 3-4 hónapba és több megjelenésbe kerül.
Nálunk egy megjelenés során az összes vizsgálat elvégezhetõ.
A szívbetegségben szenvedõknél pedig a folyamatos ellenõrzés feltétlenül szükséges.

Rendelõnkben a következõ vizsgálatok végezhetõk el:

* Kardiológiai vizsgálat
* EKG vizsgálat
* A szív komplett ultrahang vizsgálata
* Terheléses EKG vizsgálat
* 24 órás Holter EKG
* 24 órás vérnyomás mérés(ABPM)

A szív állapotáról ma már ultrahang vizsgálat nélkül nem lehet véleményt alkotni. Több fajta vizsgálatot lehet elvégezni: (2D, M-Mode, Color M-Mode, pulsus Doppler, CW Doppler, Color Doppler, Color Tissue Doppler vizsgálat.) A szív ultrahang vizsgálatával tájékoztatást kapunk a szív alakjáról, nagyságáról. Minden szívüreg méretét mm. pontossággal meg lehet mérni. A kamrafal vastagságáról is pontos adatokat kapunk. Megfigyelhetjük a szív mozgását. Ha a koronária artériákon jelentõs szûkület van, vagy szívizom infarktusa volt a betegnek akkor ezen a területen falmozgás zavar látszik.

A szív teljesítményérõl is adatokat kapunk:

* Egy összehúzódás során a térfogatának hány százalékát tudja a szív ultrahang kipumpálni ?
* Milyen a szív elernyedése ?
Felvilágosítást kapunk a szívbillentyûkrõl.

* Milyen a billentyûk mozgása ?
* Van-e valamelyik billentyûn elégtelen záródás következtében kialakult visszafolyás és milyen annak mértéke ?
* Van-e valamelyik billentyûn szûkület és mekkora annak súlyossága ?
* Van-e valamelyik billentyûn meszesedés ?
* Szívbelhártya gyulladás következtében kialakult billentyû magvastagodás ?
* Van-e a billentyûn felrakódás ?

Bizonyos betegségekben a szív üregeiben vérrög képzõdés léphet fel. Jól lehet látni a szív üregeinek vizsgálatakor ha valamelyik üregben vérrög van. Ennek a nagyon veszélyes állapotnak a felismerése életmentõ lehet.

A koronária artériák állapotának megítélésére szolgáló vizsgálat.

Ha valamelyik koronária artéria teljesen elzáródik akkor az általa ellátott szívizom terület oxigén hiányában elhal és létrejön a szívizom infarctus. A koronária artériák elzáródása az esetek többségében egy folyamat,
eleinte csak beszûkül az ér.

Bizonyos mértékû szûkület esetén nyugalomban nincs semmilyen panasz és EKG eltérés. Terheléskor azonban nagyobb mennyiségû vérre van szükség és ezt a beszûkült ér már
nem tudja teljesíteni. Eleinte EKG eltérés, majd mellkasi fájdalom lép fel.

Ezt mutatja meg a terheléses EKG vizsgálat. Fel kell helyezni a betegre az EKG elvezetéseket , a beteget futószalagon vagy kerékpáron terheljük és folyamatosan megfigyeljük az EKG -t.
A terhelés mértéke kiszámított. Ha a szükséges pulzusszámot, terhelési fokozatot eléri a beteg és nincs EKG eltérése, akkor a koronária artérián beavatkozást igénylõ szûkület nincs.
Ha azonban a terhelés során kialakul a jellegzetes EKG eltérés és mellkasi fájdalom lép fel akkor már komoly koronária artéria szûkület áll fenn, ami beavatkozást igényel.
Ez a vizsgálat megfelelõ szakképzettség és mûszeres háttér nélkül nem végezhetõ el, mert veszélyes ritmuszavar, szívizom oxigénhiányos állapot léphet fel, aminek az elhárítására fel kell készülni.
Egy EKG felvétel általában 10 másodpercet rögzít. Ez a nap huszonnégy órájának tört része.

A legtöbb ritmuszavar idõszakosan jelentkezik. Így gyakran elõfordul, hogy nem látható az EKG felvételen. Ezért kell alkalmazni a 24 órás Holter EKG felvételt.
Felhelyezzük az EKG elvezetéseket a betegre és egy kis dobozt kap, amit egy táskában 24 óráig magán visel.
Ez a rendszer 24 óráig az összes szívütést rögzíti, amit a számítógépes rendszer kiértékel. Így a nap folyamán bármikor jelentkezõ ritmuszavar felismerhetõ lesz.

Ezen kívül, ha a nap folyamán bármikor koronária artéria szûkület talaján vérellátási zavar lép fel, az is megállapítható. A ritmuszavar ellen alkalmazott kezelés eredményessége is megítélhetõ ezzel a vizsgálattal.
A vérnyomás értéke nem állandó. A szükségletnek megfelelõen – bizonyos határok között – változik. Ismert pl. a ” fehér köpeny” magas vérnyomás. A normális vérnyomású betegnek is magasabb lehet a vérnyomása, ha az orvos méri. A legpontosabb vérnyomás mérés az automata módon, a nap minden szakában történt mérés. Feltesszük a betegre a vérnyomás mérõ mandzsettát amit összekötünk egy kis dobozzal amit a beteg 24 órán át magán visel. Ezt követõen a számítógépes program kiértékeli a vérnyomás adatait.
Ezzel a módszerrel kideríthetõ a magas vérnyomás.

Több fontos adatot megtudhatunk:
Éjszaka, alvás közben, normális esetben alacsonyabb értékeket mérünk. Ha ez elmarad már súlyosabb esetrõl van szó. Megállapítható, hogy van-e hajnali vérnyomás kiugrás. Ez elég gyakran van, ilyenkor fordul elõ a legtöbb agyi történés és szívinfarktus. Ezzel a módszerrel tudjuk megállapítani az alkalmazott kezelés eredményességét vagy nem kielégítõ voltát is.

Hazánkban az emberek több mint a fele (52%-a) szív és érrendszeri betegségben hal meg, és a gyógykezelések fele is ezeknek a betegeknek az ellátására irányul. A megelõzésre nagy szükség van, hiszen egyre riasztóbb adatokkal kell szembenéznünk. 2,5 millió embernek van magas vérnyomása, legalább 1 millió embernek cukorbetegsége és a magyar lakosság legalább 30%-a túlsúlyos. A dohányzás és alkoholfogyasztás mértékében a nemzetközi kimutatások elõkelõ helyezettjei vagyunk. Mindezek következtében Magyarországon 7-9 évvel rövidebb ideig élünk egészségben, mint az Európai Unió országainak az átlaga. A szívbetegség kockázati tényezõinek kiküszöbölése, a hajlamosító állapotok korai kezelése hosszú egészséges életévekkel hálálja meg a figyelmet.

MELYEK A LEGFõBB KOCKÁZATI TÉNYEZõK?

Magas koleszterinszint
A szívbetegségek és a szélütés mintegy harmadát a magas koleszterinszint okozza.
A koleszterin rossz (LDL) és jó (HDL) alkotórészekbõl áll.
A magas trigliceridszint (TG) is ártalmas

Magas vérnyomás
A szélütés vezetõ kockázati tényezõje, a keringési betegségek mintegy feléért felelõs.
Fontos, hogy a magasvérnyomásban szenvedõk éljenek 140/90 alatti értékekkel.
A helyes technikával végzett otthoni vérnyomásmérés fontos kiegészítõje
a rendelõben mért értékeknek.

Magas vércukorszint – cukorbetegség
A cukorbetegek szívbetegségi kockázata kétszeres.

Mozgásszegény életmód
A szívbetegség kialakulása másfélszer gyakoribb

Dohányzás
Kétszeres kockázat fokozódást jelent. Manapság már hatékony módszerek segítik a dohányzásról leszokni kívánókat. Veszélyes a passzív dohányzás is, ezért lenne fontos a Nemdohányzók Védelmérõl szóló törvény mielõbbi elfogadása hazánkban is.

Helytelen étrend
A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, a túl sok telített (állati eredetû) zsíradék és a transzzsír magas koleszterin szintet, érelmeszesedést okoz. A zöldségek és gyümölcsök bõséges fogyasztása véd a szívbetegség ellen.

Stressz

MIVEL LEHET MEGELõZNI A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁT?

Rendszeres aktív testmozgás
A rendszeres, aktív testmozgás csupán elhatározás kérdése. Fontos, hogy a formája, mennyisége és intenzitása igazodjon az egészségi állapothoz, teherbíráshoz. A megfelelõ mértékû és rendszeres testmozgás csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet, és a magas vérnyomás, valamint a szív és érrendszeri betegségek elõfordulását. Felnõtteknek naponta 30, gyermekeknek 60 perc testmozgás ajánlott.

Egészséges táplálkozás
A helyes életvitel kialakításának alapja az egészséges táplálkozás. Ezt számtalan tanulmány bizonyítja. Csökkenthetjük a betegségcsoport kialakulásának kockázatát, ha mellõzzük a telített zsírsavakat tartalmazó tápanyagokat, mint például a sertéshúst. Helyettük együnk telítetlen zsírsavakban gazdag ételeket, mint a hal vagy a szárnyas. Javítunk étrendünkön, ha sok gyümölcsöt illetve zöldséget, magvakat, zsírszegény tejet, teljes õrlésû gabonából készült termékeket fogyasztunk.

Ajánlások a szívbetegség megelõzésére:

  • Ne dohányozzon
  • Rendszeres testmozgás – legalább 30 perc hetente 5 nap
  • Egészséges étrend
  • Túlsúly kerülése (testtömeg-index 25 alatt)
  • Vérnyomás 140/90 Hgmm alatt
  • Koleszterin szint 5 mmol/l alatt
  • LDL (rossz) koleszterin 3 mmol/l alatt
  • Normális szénhidrát anyagcsere
  • Túlzott stressz kerülése
  • Szükség esetén megfelelõ gyógyszerek szedése
  • Korai szív és érrendszeri betegség esetén a családtagok szûrése

Kardiológia Alapvizsgálat (fizikális vizsg., vérnyomás, nyugalmi EKG) 12.000 Ft
Szívultrahang (echocardiographia) 11.000 Ft
Kardiologiai alapvizsgálat + Szívultrahang 16.000 Ft
Terheléses EKG 11.000 Ft
Holter 11.000 Ft